Egyre többször halljuk, hogy új marketingrend van kialakulóban. Ma már szinte a kampány indulása előtt lemodellezhető annak forintosított eredménye…
…az, hogy egyetlen marketingre költött forint hány érdeklődőt vagy vevőt hoz. Ehhez azonban mindenekelőtt az szükséges, hogy a céljainkhoz szükséges adatokra koncentráljunk.
A Nagyon Hasznos Adatok
A Big Data ugyan forradalmasította a marketinget, csakhogy közben annyi vásárlói interakció tevődött át a cégek befolyásán kívüli platformokra, hogy a vevői mozgatórugók egy része titokban marad még a legszemfülesebb marketingesek előtt is. A Nagyon Hasznos Adatokat azonban sokszor éppen azokon a felületeken találjuk, amelyekre nem vagyunk befolyással.
A legtöbb cég éppen ezért gyakran ott követi el a hibát, hogy a Nagyon Hasznos Adatot leegyszerűsíti a saját kommunikációjának interakciójára. Pedig milyen jó lenne tudni nekem, aki narancs ízű rágógumit gyárt, hogy a vevőm lájkolta a meggy ízű rágógyár egyik posztját. Ha ezekhez a plusz adatokhoz is hozzájut egy cég, máris szegmentáltabb kommunikációt küldhet a célpiacának: „Ugyan a meggy ízű rágó is finom, de a narancs ízű rágó az ízét 3-szor olyan hosszan megtartja.”
A ma vevője rettentő hamar bepipul
A vevő ugyanis azt várja, hogy a márka vegye észre, amikor szüksége van rá, de a többi időben hagyja őt békén.
A Nagyon Hasznos Adatok használatával éppen egy olyan értékesítési tölcsért alakíthatunk ki, amely során svájci óra pontossággal mondhatjuk meg, hol áll a célpiacunk az értékesítési folyamatban, és mikor milyen információkkal kell bombáznunk. Azonban, ha az adatok félremennek, a vevő rossz információkhoz jut, és kiszeret a márkából. Ezért nem jó az a hozzáállás, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsük be a vevőről. Nekünk arra van szükségünk, hogy a fontos dolgokat tudjuk meg róla.
Mérés < Hatékonyság
A mérés és hatékonyság közötti különbséget remekül szemlélteti egy egészen hétköznapi példa. Mi lenne, ha kapnál egy karórát, ami futás közben méri a lépéseidet, a megtett távot, a sebességet. És mi lenne, ha kapnál egy másik órát, amely elemezné a futásod során keletkezett adatokat, és ezekből megmondaná, pontosan hány percet, milyen sebességgel, milyen lépésszámmal fuss, hogy egy hét alatt megszabadulj 2 kilótól.
Jól látható tehát, hogy a mérés még nem elég. A kinyert adatokat jól kell tudni felhasználni. A mérésközpontú rendszerek ma már nem versenyképesek a hatékonyságközpontú rendszerekkel szemben.
A legtöbb mérésalapú rendszert az edzőtermekben találni. Fekvenyomásnál megfigyelhető, hogy 10-ből 9-en hatalmas súlyokkal dolgoznak, viszont rossz technikával. Ezáltal a kinyomás során a mellizomnak besegít a bicepsz, a tricepsz, a váll, a törzs, azaz a mell valójában nem végez akkora munkát, mint gondolnánk. Miközben az az egy, aki kisebb súllyal, de helyes technikával nyomja ki a súlyt, jóval gyorsabban fejlődik, hiszen kikapcsolja a folyamatból a többi izomcsoportot. Egyik csak a súlyt nézi (mérés), a másik a helyes megoldást keresi (hatékonyság).
Azok a cégek, amelyek képesek áttérni a hatékonyságközpontú rendszerre, hatalmasat nyernek. Hiszen melyik rágót is választanád, melyik órát is vennéd meg, hogyan nyomnál fekve…?
Érdekel egy ilyen rendszer?
Nem a mérés-, hanem a hatékonyságalapú rendszer! Éppen a hetekben indítottuk el a Smart24 üzletágunkat, amelyben hatékonyságalapú rendszereket adunk át ügyfeleinknek. Partnereink 90%-nak marketingjébe már beépítettük a rendszert. Te talán még nem ismersz minket annyira, talán még nem bízol meg bennünk 100 vagy akár csak 50%-osan sem. Ezért szerintem kezdd azzal, hogy felnézel az oldalunkra, és kérsz egy árajánlatot vagy egy időpontot, ahol mindent világosan elmagyarázunk, bemutatunk a rendszerről.
Ha érdekel, akkor kattints ide:
